József és Mária – egy szerelem története

Amikor Jézus Krisztus szüleiről hallunk, a legtöbben általában az isteni irányvonal szerint közelítjük meg a történetüket. Az igazság azonban az, hogy mindketten emberek voltak. Hús, vér, érző, szenvedő és szerető emberek. Ugyanúgy megvoltak a mindennapi problémáik, mint nekünk.

A történetük már jóval azelőtt elkezdődött, hogy Isten által Jézus a „képbe” került volna. József ugyanis szerette Máriát. Nem érdekből és nem valamilyen számításból, egyszerűen szerelmes volt Máriába. És Mária is szerelmes volt Józsefbe. Mivel társadalmi kötelékek sem álltak az útjukba, nem volt akadálya a jegyességüknek és a házasságkötésüknek.

József, az ács… …vagy mégsem?

A bibliai fordítások szerint József ács volt, és ezért lett ács Jézus is, aki a hagyományok szerint folytatta apja mesterségét.

Ez azonban nem egészen így volt. A Biblia eredetileg görög nyelven (egészen pontosan koiné görögül) íródott, és az ott jelölt szó nem ácsot jelent, inkább olyan mesterembert, aki fával foglalkozik, és még inkább olyat, aki építő. Modern szóval József valójában inkább építési vállalkozó volt.

Ám ez csak az egyik értelmezése a szövegnek. A görögből héberre fordított Bibliában József foglalkozását naggar szóval írják le, ami mesterembert jelent, de jelenthet tanult embert is. Ez mindenesetre magyarázat lehet arra, hogy miért beszélhetett később Jézus a templomban.

Mindez csak azért érdekes József és Mária szerelmének történetében, mert érthetőbbé válnak József későbbi cselekedeti is. Nagyon úgy tűnik, hogy József nem egy egyszerű, tanulatlan ács volt.

A „megcsalás”

Mária a házasságkötésük előtt az unokatestvérénél, Erzsébetnél volt látogatóban, amikor megjelent neki Gábriel arkangyal. Az angyal hírül adta neki, hogy a Szent Lélektől fogan és fiút szül majd, aki a világ megváltója lesz. Az üdvtörténet szempontjából annyit még érdemes megemlíteni, hogy ebben az időben Erzsébet már várandós fiával, a későbbi Keresztelő Jánossal. Ő lesz az, aki Jézust majd bemeríti a Jordán vizébe. És a szeplőtelen fogantatás meg is történik. És mire Mária hazaindul, már várandós Jézussal.

A visszatérés

Mária tehát otthagyja Erzsébet házát és visszatér Názáretbe a szüleihez és Józsefhez. Mária apját Hélinek, az anyját pedig Annának hívják. Mindketten Júda – vagyis Dávid király - törzséhez tartoztak, ezért írhatták azt később, hogy Jézus Dávid „fia”, vagyis olyan ember, aki Dávid királytól származik.

Mindeközben József egy szerelmes férfi türelmetlenségével várta jegyesét és folyvást építette a házat, amiben élni fognak. Ez is alátámasztja azt, hogy valójában építőmester volt, és nem „csak” ács. Miközben a házat építette, folyton Máriáról beszélt, és arról, ha megjön végre – hónapokig távol volt – akkor összeházasodnak.

És Mária meg is jött. József pedig boldog volt. Mária, hogy senki más ne hallhassa, valószínűleg a leendő közös otthonukban mondhatta el Józsefnek, hogy várandós. És mit tett József?

Valószínűleg rettenetesen dühös és sértett volt. Pontosan úgy, ahogy bármely más férfi lett volna a helyében. A szeretett nő elmegy az unokatestvéréhez és mikor visszatér, közli, hogy gyermeket vár, aki nem tőle van! És bizonnyal igaz, hiszen a házasságkötés előtt nem lehetett közöttük intim kapcsolat. És Mária elő áll egy olyan sületlenséggel, mint az angyali történet. Képzeljük el, mit érzett József! Nagy valószínűséggel néhány dolog összetörhetett abban a házban, hiszen az álmait és a szerelmét döntötte romba Mária vallomása. Nem tudjuk, hogyan zajlott le a beszélgetés, de valószínű, hogy a végén József elzavarta Máriát, mert később az otthonában kereste fel újra.

Ugyanakkor mérhetetlenül szenvedett, hiszen a lány élete szerelme volt.

József, az EMBER

Mária a veszekedés után hazaszaladt, de otthon nem mondott el semmit a szüleinek. Ezt több okból tette. És ez nem egy generációs ellentét miatt volt, mint a mai tinédzserek esetében lenne.

Az egyik ok az volt, hogy nem tudta, hogyan is mondhatná el azt, ami vele történt. Mert abban biztos lehetett, hogy a szülei pontosan úgy reagálnának, mint a szerelme, József.

A második az lehetett, hogy szégyellte magát. Ő tudta egyedül, mi történt, de erre nem volt semmilyen kézzel fogható bizonyítéka. Az ő szava volt egyedül, ami „igazolta” a csodát.

A harmadik ok pedig az volt, hogy félt a törvénytől. Mert a korabeli zsidótörvények szerint a házasságon kívüli testi kapcsolat büntetése – megkövezés vagy más eszköz által – a halál volt.

Mária tehát félt. Nagyon félt. Mert a veszekedés után kétsége sem volt arról, hogy József elmondja majd „mit tett”, és akkor ő meghal. És nem tehetett ellene semmit.

Csakhogy József nem azt tette, amit Mária várt.

József szerette a lányt. Vele képzelte el az életét. Gyötrődött az üres házban és végül úgy döntött, hogy a történtek ellenére is feleségül veszi a lányt. Érzett magában annyi erőt, hogy a szeretett nő gyerekét elfogadja még akkor is, ha az nem tőle születik. És annyira szerette a lányt, hogy bármilyen árat megadott volna azért, hogy élhessen. Pontosan tudta, hogy egy szavába kerülne és bosszút állhatna. De a szerelme erejével felülemelkedett a sérelmén. Elment hát Máriáék házához, kihívatta a lányt és elmondta neki, hogy történt, ami történt – ne feledjük, neki ekkor még nem jelent meg az angyal – feleségül fogja venni és együtt élik le az életüket.

Jézus és testvérei

Sok keresztény kiáll amellett, hogy Jézusnak nem voltak testvérei és Mária élete végéig megtartotta szüzességét. Noha, ennek az üdvtörténet szempontjából nincs jelentősége. És ennek ellentmond maga a Biblia is. Mégpedig ott, amikor Jézus a templomban tanít és a Názáretiek ezt kérdezik: „Honnan van ebben ez a bölcsesség és csodatévő erő? Nem az ács fia ez? Nem Máriának (héberül Mirjámnak) hívják az anyját, Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak a testvéreit? És nem itt élnek-e a nőtestvérei is mind?” Ráadásul az eredeti szövegben ezt a fiútestvéreknél az adelphoi kifejezéssel jelölik, ami saját, vér szerinti férfitestvért jelent. A lánytestvérei esetében pedig az adeplhai szót használják, ami a saját nőtestvért jelenti. És semmiképpen nem unokatestvért, hogy sokan magyarázzák.

Ennek alapján tehát szinte bizonyos, hogy Mária és József szerelme Jézus születését követően sem tört meg, sőt, inkább beteljesedett.