Sir Anthony Hopkins - vásott kölyökből színész ikon

Az igazat megvallva a kicsi Anthony nem akart színész lenni. Mi több, fogalma sem volt róla, hogy mi akar lenni. Azonban szerencséjére – és a miénkre – Port Talbotban (Wales) élt a szüleivel, ami történetesen a Richard Burton szülővárosa is egyben. Ez pedig elég sok mindenben látszott akkoriban. De térjünk vissza a kicsi Anthony Hopkinshoz.

A helyzet az, hogy ő bizony egyáltalán nem volt mintagyerek, sőt… Inkább azt lehet róla írni, hogy meglehetősen eleven, rossz kölyök volt, aki ráadásul a tanulni sem szeretett. Talán ez volt az oka, hogy az édesapja a sokadik konfliktusuk után 17 éves korában azt mondta, költözzön el a családi fészekből és kezdje el a saját életét.

A színészpalánta

És pont ez volt az, amire szüksége volt. Miután elköltözött otthonról, beiratkozott egy amatőr ifjúsági színiiskolába – egészen pontosan egy dráma csoportba – és szinte azonnal rájött, hogy ez az, amit egész addigi élete során keresett. Ettől kezdve a színészet és a színház játszotta a főszerepet az életében. Olyannyira, hogy a drámacsoportból először Wales leghíresebb színiakadémiájára járt, majd a katonaidejének a leszolgálását követően felvették a Royal Academy of Dramatic Art-ba (ez már Londonban volt).

Ezt követően a helyét kereste egy ideig, aztán Leicesterben a Phoenix Theaterben játszott, majd innen ment el egy meghallgatásra vágyai színházába a National Theaterbe, ahol történetesen az egyik legnagyobb brit színész, Sir Lawrence Olivier volt az igazgató. Nos, a produkciója meggyőzte Oliviert, aki leszerződtette és két évvel később már a Haláltánc című darab férfi főszerepét is nekiadta.

A film – és az alkoholizmus

Nem sokkal ezt követően már sorban jöttek a filmszerepek is. Olyan sztárokkal játszott együtt mint Katherine Hepburn és Peter O’toole. Majd egy évtized kellett ahhoz, hogy rájöjjön, ha világsztár akar lenni, akkor követni kell szülővárosának neves elődjét és át kell tennie a székhelyét a film fővárosába Los Angelesbe.

Csakhogy eddigre masszív alkoholistává vált, amit végül ő maga is belátott, ezért egy hosszabb elvonókúrára is bevonult. A sors pikantériája, hogy a Broadwayn játszott címszerepét Richard Burton vette át tőle.

A sikerek

És ettől fogva fellendült a karrierje. Sorban jöttek a nagyobbnál nagyobb sikerek. A Lindberg bébi (ezért Emmy díjat is kapott), A híd túl messze van, vagy a Győzelem Entebbében.

Persze azért az árnyoldalt sem szabad elfelejteni. Mert bizony Anthony Hopkins az Audry Rose című filmben nyújtott – ne szépítsük, gyalázatosan gyenge – játékáért Arany málna díjat is kapott. De ez még 1977-ben volt, és talán pont ez az újabb pofon kellett sorstól, hogy ismét a csúcsok felé indulhasson.

Alig egy évre rá már Golden Globe jelölést kapott A mágus – Rémisztő Love Story című filmben nyújtott alakításáért. Sok filmesztéta és kritikus a megszállott férfi szerepében nyújtott alakítását már a Hannibal Lecter szerep előfutárának tekintik.

Aztán jött az Elefántember, ami Oscar jelölést hozott neki, majd a Bounty kapitányának a szerepe, az Egy ház Londonban (Anne Bancrofttal) és a Félelm órái (Mimi Rogerssel és Mickey Rourkeal). És aztán 1991-ben jött a csúcs, a Bárányok hallgatnak, amelyben a szintén nagyszerű Jodie Foster volt a partnere. Talán nem is tűnik fel elsőre – ez Hopkins frenetikus alakításának érdeme -, de a filmben Dr. Hannibal Lecter valójában „csak” egy főbb mellékszereplő. De micsoda mellékszereplő! Aki nem látta a filmet, feltétlenül nézze meg. Ez a szerep pedig már Oscar díjat hozott Anthony Hopkinsnak.

És itt álljunk meg egy pillanatra. Soha, se az előtt, se azóta nem volt olyan színész – színésznő sem -, aki mindössze 20 percet! volt ott a vásznon egy mozifilmben és ezért a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar díjat adományozták neki!

Ezt követően még számos sikerfilmben – például a 2019-es Két pápa című filmben - nyújtott kiemelkedő alakítást, de a csúcs a pályafutásában már valószínűleg Hannibal Lecter szerepe marad.

A közönség mellett a szakma is elismerte nagyszerű alakításait, így Oscar-, Golden Globe- és Emmy díjas is. Ám ami talán a legnagyobb elismerés számára, 1993-ban II. Erzsébet királynő munkásságénak elismeréseképpen lovaggá ütötte.

A család

Anthony Hopkinsnak élete során három felesége volt. Petronella Barkerral mindössze 5 évig (1967 – 1972) voltak házasok. Sokkal tovább tartott a második házasság. Jennifer Lyntonnal 1973-tól egészen 2002-ig voltak házasok, amikor is elváltak és Hopkins 2003-ban feleségül vette Stella Arrovaye-t. Az új feleség 19 évvel fiatalabb a színészlegendánál, de ez nem állhat közéjük. Sir Anthony ugyanis a legnagyobb elismeréssel beszél műkincskereskedő feleségéről, többek között neki tulajdonítva azt is, hogy kigyógyult a depressziójából. Élete során egy lánya, Abigail Hopkins (Jennifer Lynton az édesanyja), aki dalszerzőként és énekesnőként dolgozik.

Boldog születésnapot Sir Anthony!

(fotók: wikipedia.org, facebook.com, alataia.org, femina.hu, mafab.hu)

A díva, aki öngyilkos lett

47 éve december 26-án önkezével vetett véget az életének Domján Edit színésznő. Hogy mi történt valójában, azt ma éppoly kevéssé tudjuk, mint akkoriban. Sokat hallottunk arról, hogy élete szerelmével, Szécsi Pállal történt szakítás miatt történt. Máskor meg arról szólt a fáma, hogy az öregedés miatti félelem volt az ok. És azt mondták, hogy már korábban elhatározta, hogy nem akar 40 éves kora után élni.

Hogy mi az igazság, azt ma sem tudjuk. Pedig két búcsúlevelet is hátrahagyott. Az egyiket volt férjének, a szintén sztárszínész Kaló Flóriánnak, a másikat pedig az öccsének.

A kezdet

Domján Edit tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott, hiszen számos iskolai ünnepségen és szavalóversenyen is sikereket ért el. Ezek a sikerek alapozták meg azt az elhatározását, hogy színésznő legyen. A középiskolát követően 1950-ben kezdte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát, ahol 1954-ben végzett.

A főiskolán ismerkedett meg Kaló Flóriánnal is. Egymásba szerettek, és a főiskola után össze is házasodtak. Házasságuk 1954-től 1969-ig tartott.

Mindeközben országosan ismert színésznő lett és a dívák sorába emelkedett. Közben játszott a Szegedi Nemzeti Színházban, majd Budapesten a Petőfi Színházban és 1964-től haláláig a Madách Színházban. Pályája során közel 80 szerepet vitt színpadra, tíz filmben és nagyon sok rádiós feldolgozásban szerepelt.

Szerelem és halál

Szécsi Pállal közvetlenül 1972 elején találkozott, és ahogy mondani szokták, első látásra egymásba szerettek. Amint azt Szécsi Pál meg is énekelte, viharos szerelem volt az övék. Ezt jól mutatja az is, hogy bár Domján Edit szerelmes volt Szécsi Pálba, amikor teherbe esett, mégis az abortusz mellett döntött.

Talán ez is közrejátszott abban, hogy a szerelmük véget ért, és 10 hónap után (januártól októberig voltak egy pár) szakítottak.

Nem sokkal később pedig, 1972. december 26-án Domján Edit öngyilkos lett.

(fotók:youtube.com, színház.hu, manda.hu)

József és Mária – egy szerelem története

Amikor Jézus Krisztus szüleiről hallunk, a legtöbben általában az isteni irányvonal szerint közelítjük meg a történetüket. Az igazság azonban az, hogy mindketten emberek voltak. Hús, vér, érző, szenvedő és szerető emberek. Ugyanúgy megvoltak a mindennapi problémáik, mint nekünk.

A történetük már jóval azelőtt elkezdődött, hogy Isten által Jézus a „képbe” került volna. József ugyanis szerette Máriát. Nem érdekből és nem valamilyen számításból, egyszerűen szerelmes volt Máriába. És Mária is szerelmes volt Józsefbe. Mivel társadalmi kötelékek sem álltak az útjukba, nem volt akadálya a jegyességüknek és a házasságkötésüknek.

József, az ács… …vagy mégsem?

A bibliai fordítások szerint József ács volt, és ezért lett ács Jézus is, aki a hagyományok szerint folytatta apja mesterségét.

Ez azonban nem egészen így volt. A Biblia eredetileg görög nyelven (egészen pontosan koiné görögül) íródott, és az ott jelölt szó nem ácsot jelent, inkább olyan mesterembert, aki fával foglalkozik, és még inkább olyat, aki építő. Modern szóval József valójában inkább építési vállalkozó volt.

Ám ez csak az egyik értelmezése a szövegnek. A görögből héberre fordított Bibliában József foglalkozását naggar szóval írják le, ami mesterembert jelent, de jelenthet tanult embert is. Ez mindenesetre magyarázat lehet arra, hogy miért beszélhetett később Jézus a templomban.

Mindez csak azért érdekes József és Mária szerelmének történetében, mert érthetőbbé válnak József későbbi cselekedeti is. Nagyon úgy tűnik, hogy József nem egy egyszerű, tanulatlan ács volt.

A „megcsalás”

Mária a házasságkötésük előtt az unokatestvérénél, Erzsébetnél volt látogatóban, amikor megjelent neki Gábriel arkangyal. Az angyal hírül adta neki, hogy a Szent Lélektől fogan és fiút szül majd, aki a világ megváltója lesz. Az üdvtörténet szempontjából annyit még érdemes megemlíteni, hogy ebben az időben Erzsébet már várandós fiával, a későbbi Keresztelő Jánossal. Ő lesz az, aki Jézust majd bemeríti a Jordán vizébe. És a szeplőtelen fogantatás meg is történik. És mire Mária hazaindul, már várandós Jézussal.

A visszatérés

Mária tehát otthagyja Erzsébet házát és visszatér Názáretbe a szüleihez és Józsefhez. Mária apját Hélinek, az anyját pedig Annának hívják. Mindketten Júda – vagyis Dávid király - törzséhez tartoztak, ezért írhatták azt később, hogy Jézus Dávid „fia”, vagyis olyan ember, aki Dávid királytól származik.

Mindeközben József egy szerelmes férfi türelmetlenségével várta jegyesét és folyvást építette a házat, amiben élni fognak. Ez is alátámasztja azt, hogy valójában építőmester volt, és nem „csak” ács. Miközben a házat építette, folyton Máriáról beszélt, és arról, ha megjön végre – hónapokig távol volt – akkor összeházasodnak.

És Mária meg is jött. József pedig boldog volt. Mária, hogy senki más ne hallhassa, valószínűleg a leendő közös otthonukban mondhatta el Józsefnek, hogy várandós. És mit tett József?

Valószínűleg rettenetesen dühös és sértett volt. Pontosan úgy, ahogy bármely más férfi lett volna a helyében. A szeretett nő elmegy az unokatestvéréhez és mikor visszatér, közli, hogy gyermeket vár, aki nem tőle van! És bizonnyal igaz, hiszen a házasságkötés előtt nem lehetett közöttük intim kapcsolat. És Mária elő áll egy olyan sületlenséggel, mint az angyali történet. Képzeljük el, mit érzett József! Nagy valószínűséggel néhány dolog összetörhetett abban a házban, hiszen az álmait és a szerelmét döntötte romba Mária vallomása. Nem tudjuk, hogyan zajlott le a beszélgetés, de valószínű, hogy a végén József elzavarta Máriát, mert később az otthonában kereste fel újra.

Ugyanakkor mérhetetlenül szenvedett, hiszen a lány élete szerelme volt.

József, az EMBER

Mária a veszekedés után hazaszaladt, de otthon nem mondott el semmit a szüleinek. Ezt több okból tette. És ez nem egy generációs ellentét miatt volt, mint a mai tinédzserek esetében lenne.

Az egyik ok az volt, hogy nem tudta, hogyan is mondhatná el azt, ami vele történt. Mert abban biztos lehetett, hogy a szülei pontosan úgy reagálnának, mint a szerelme, József.

A második az lehetett, hogy szégyellte magát. Ő tudta egyedül, mi történt, de erre nem volt semmilyen kézzel fogható bizonyítéka. Az ő szava volt egyedül, ami „igazolta” a csodát.

A harmadik ok pedig az volt, hogy félt a törvénytől. Mert a korabeli zsidótörvények szerint a házasságon kívüli testi kapcsolat büntetése – megkövezés vagy más eszköz által – a halál volt.

Mária tehát félt. Nagyon félt. Mert a veszekedés után kétsége sem volt arról, hogy József elmondja majd „mit tett”, és akkor ő meghal. És nem tehetett ellene semmit.

Csakhogy József nem azt tette, amit Mária várt.

József szerette a lányt. Vele képzelte el az életét. Gyötrődött az üres házban és végül úgy döntött, hogy a történtek ellenére is feleségül veszi a lányt. Érzett magában annyi erőt, hogy a szeretett nő gyerekét elfogadja még akkor is, ha az nem tőle születik. És annyira szerette a lányt, hogy bármilyen árat megadott volna azért, hogy élhessen. Pontosan tudta, hogy egy szavába kerülne és bosszút állhatna. De a szerelme erejével felülemelkedett a sérelmén. Elment hát Máriáék házához, kihívatta a lányt és elmondta neki, hogy történt, ami történt – ne feledjük, neki ekkor még nem jelent meg az angyal – feleségül fogja venni és együtt élik le az életüket.

Jézus és testvérei

Sok keresztény kiáll amellett, hogy Jézusnak nem voltak testvérei és Mária élete végéig megtartotta szüzességét. Noha, ennek az üdvtörténet szempontjából nincs jelentősége. És ennek ellentmond maga a Biblia is. Mégpedig ott, amikor Jézus a templomban tanít és a Názáretiek ezt kérdezik: „Honnan van ebben ez a bölcsesség és csodatévő erő? Nem az ács fia ez? Nem Máriának (héberül Mirjámnak) hívják az anyját, Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak a testvéreit? És nem itt élnek-e a nőtestvérei is mind?” Ráadásul az eredeti szövegben ezt a fiútestvéreknél az adelphoi kifejezéssel jelölik, ami saját, vér szerinti férfitestvért jelent. A lánytestvérei esetében pedig az adeplhai szót használják, ami a saját nőtestvért jelenti. És semmiképpen nem unokatestvért, hogy sokan magyarázzák.

Ennek alapján tehát szinte bizonyos, hogy Mária és József szerelme Jézus születését követően sem tört meg, sőt, inkább beteljesedett.

Sissi - a karácsonyi ajándék

182 évvel ezelőtt – 1837. december 24-én – született Sissi hercegnő, a magyarok királynéja. pedig nem volt magyar, sőt semmi köze nem volt hozzánk magyarokhoz. De lélekben már sokkal több. Ám ne szaladjunk ennyire előre.

Aki foggal született

Amikor azon a XIX. századi karácsonyi napon megszületett – Miksa bajor herceg és Vilma bajor hercegné lányaként – még sejteni sem lehetett azt, hogy császár és királyné lesz belőle. Persze, amikor negyedik gyermekként megszületett, mindenki fényes jövőt jósolt neki. Ennek az volt az alapja, hogy bizony a kis Sissi egy fogacskával a szájában jött a világra. Abban az időben pedig ez a rendkívüli jövő és a szerencsés élet jele volt.

Ami részben valóra is vált. De csak részben…

A császár és királyné

Sissi és a testvérei a szokásoktól némileg eltérő módon apjuk müncheni rezidenciáján és vidéki kastélyában nőttek fel. Aztán a kis Sissiből szépséges ifjú hölgy lett, és egy alkalommal elkísérte a nővérét aki Zsófia Friderika főhercegné szervezésben találkozóra ment Ferenc József osztrák császár és magyar királlyal. Nos, igazság szerint a főhercegné és a család Sissi nővérét, Ilonát szánta a császár hitvesének. Csakhogy nem számoltak a véletlen faktorral. Márpedig ez határozta meg a két fiatal – Sissi és Ferenc József – és az egész birodalom sorsát. Mert amikor a császárnak egy röpke szünetet hagytak a kötelező protokollban, a kertben sétálva összetalálkozott a szintén egyedül sétáló Sissivel. Mondhatjuk, hogy szerelem volt első látásra. És innentől kezdve minden el is dőlt, és 1854. április 24-én összeházasodtak.

Szerelem és csatározás

Az esküvő egy egész hétig tartott és a házassági misét celebráló bécsi püspököt a szertartás során 70 pap – köztük magyarok – segítette.

 A házasságuk azonban - annak ellenére, hogy szerették egymást - csaták egész sorát hozta számukra. Sok dologban nem értettek egyet. És nézetkülönbségeiket többnyire Sissi anyósának köszönhették. Az özvegy császárné ugyanis nem kedvelte a menyét. Ami persze már ott elkezdődött, hogy egészen másvalakit képzelt el a fia feleségeként. De a császár szerette Sissit és sokkal többet elnézett neki, mint amit, az anyja és az udvar kedvére való lett volna.

Ettől függetlenül Sissi megmaradt igazi egyéniségnek, és sokszor szembeszállt a császárral. Talán ez is közrejátszott abban, hogy az egészségi állapota jelentősen romlott. Ezért először Velencében, aztán Bad Kissingenben volt egészségügyi kúrán, amely elég hosszúra nyúlt. A legújabb kutatások megerősítették, hogy Sissi betegségét a császár által átadott gonorrhoea fertőzés okozta. Abban az időben ezt a korai stádiumában nem ismerték fel, és a császári orvos az akkori gyakorlat szerint arzénes kezelést javasolt számára. Elgondolhatjuk, hogy az arzén mennyiben segítette Sissi gyógyulását.

Ettől függetlenül a hosszú távollét alatt a hercegnő felnőtt. Amikor visszatért Bécsbe, már egy felnőtt, érett, öntudatos nő volt, és ennek köszönhetően érvényesítette az akaratát még nagyhatalmú anyósával szemben is.

A magyar szál

Sissi már korábban Madeirán elkezdett magyarul tanulni, így, amikor visszatért Bécsbe, még intenzívebben folytatta a magyar nyelv tanulását. Ennek része volt az is, hogy udvarhölgye és egyben titkára is a magyar Frenczy Ida lett. Ferenczy Ida oly annyira közel került hozzá, hogy szinte nem volt esemény – legyen az akár opera előadás vagy színház -, ahová ne vitte volna magával. És amikor együtt voltak, csak magyarul beszélgettek.

A császári hadak 1866-ban Königgrätznél súlyos vereséget szenvedtek a poroszoktól. Ennek következtében a minisztertanácsi döntés értelmében Sissinek Magyarországra kellett utaznia – ami egyáltalán nem volt ellenére -, hogy találkozzon Deák Ferenccel és a kiegyezést szorgalmazó magyar politikai elittel. Csakhogy itt sem tagadta meg önmagát, és megbízását jócskán túllépve, a protokoll helyett valódi politikai tárgyalásokat folytatott Deákkal és Andrássy gróffal is. Ez tette lehetővé azt, hogy férjének, Ferenc Józsefnek valódi és előremutató javaslatokat tehessen. Személye, személyisége és mindkét fél számára tett javaslatai kétségtelenül kívül hozzájárultak a kiegyezés sikerességéhez.

A család

Sissinek négy gyermeke született. Elsőként Zsófia főhercegnő, majd Gizella főhercegnő és harmadikként megszületett - 1858. augusztus 21.-én - a várva várt trónörökös, Rudolf főherceg, aztán negyedikként Mária Valéria főhercegnő is.

Az udvarba kerülésekor gátlásossága, félszeg viselkedés, az akkor még tökéletlen francia nyelvtudása és a „vidéki” neveltetése miatt Sissit lenézték és a háta mögött szépnek és butuskának csúfolták. Erre erősített rá az anyósa és az anyósa teljes udvartartása is. De számításuk nem jött be.

Egyrészt Sissi valójában egy éles eszű, könnyen tanuló és erős egyéniség volt. Másrészt Ferenc József töretlenül szerelmes volt a feleségébe és Sissi kedvéért még az anyjával is szembeszállt.

Amikor lánya, Zsófia főhercegnő 2 éves korában tífuszban meghalt, Sissi teljesen összeomlott, és még az sem érdekelte, hogy a gyermekei felügyeletéért vívott harcban átmenetileg alulmaradt anyósával szemben. Amit aztán a következő gyermek várásakor már császári férje egyetértésével visszavett anyósától. Bár nem teljesen, mert a császár a fia, Rudolf főherceg nevelését illetően nem ismert kegyelmet. Így a főherceg, akárcsak korábban édesapja a császár, katonai iskolákat végzett és ennek megfelelő kiképzést is kapott.

A következő nagy csapás számára, a fia Rudolf öngyilkossága volt. Sissi ezt követően utazással és a betegségéből eredő gyógykezelésekkel töltötte az idő, és nagyon kevés időt töltött Bécsben, amit Ferenc József nagyon zokon vett, de nem tett ellene semmit.

A merénylet

A legszomorúbb az, hogy a merénylő, Luigi Lucheni nem is őt, hanem az orleans-i herceget akarta megölni, de a herceg a tervezett idő előtt távozott a helyszínről, így a merénylő már csak annyit akart, hogy valamelyik uralkodóház tagját ölhesse meg. Szerencsétlenségére pont Sissi volt a közelében, akit először fellökött, aztán egy kihegyezett reszelővel mellbe szúrt. Akkor is egy magyar udvarhölgy, Sztáray Irma grófnő volt mellette.

A császár és királynőt a grófnő és társai felsegítették, és még a hajót is sikerült elérniük. Azt hitték, nem történt nagyobb baj, de aztán Sissi a hajón rosszul lett. Akkor lazították csak ki a fűzőjét és döbbentek rá a borzasztó valóságra. Sztáray grófnő azonnal a kapitányhoz rohant és követelte a hajó azonnali visszafordulását, ami meg is történt. De ez már nem menthette meg Sissi életét, és mire a kikötőbe értek, az odasiető orvosok már csak a halálát tudták megállapítani.

Szinetár Dóra szülinapos

Ma ünnepelte 43. születésnapját Szinetár Dóra. Nem lehetett könnyű neki a színészi pálya, hiszen két Kossuth díjas művész – Hámori Ildikó és Szinetár Miklós – gyermekeként kellett érvényesülnie. Sokaknak nem sikerült egy ilyen helyzetben kitörnie a szülők árnyékából, neki azonban igen. Számos szerepben és televíziós fellépésben aratott sikereket és örvendeztetett meg minket nézőket.

A legemlékezetesebbet mégis nőként, anyaként tette. Három gyermeke – Márton, Zorka Veronika és Benjámin – van. Közülük a legkisebb, Benjámin Down szindrómával született. Szinetár Dóra pedig példaértékűen mutatta meg mindenki számára, hogy egy édesanya hogyan viselkedik egy ilyen helyzetben. Köszönjük mindannyiunk nevében, akiknek a gyermeke bármilyen fogyatékossággal született, mert hozzáállásával egy kicsit értünk és a gyermekeinkért is kiállt. Boldog születésnapot!

(fotók: wikipedia, facebook, startlap)

Mi a közös bennük?

Kodály Zoltán, Ludwig Van Beethoven, Jane Austen, Kós Károly, Liv Ullmann, Koltai Róbert, Benny Andresson, Szikora Róbert, Waszlavik „Gazember” László, Tisza Kálmán, Lotz Károly, Sir Arthur C. Clarke.

Tekintélyes lista, de mi lehet a közös nevező? Kodály és Beethoven, nyilván a komolyzene. Na de hogy jön ide Waszlavik? Vagy Benny Andresson – hogy megkönnyítsem, ABBA -, esetleg Szikora? Jó, jó, zenészek ők is, csak egy más korban és másképp. Na, de Liv Ullmann és Koltai Róbert? Ők színészek! Austen, Clarke és Kós Károly – bár ő nem „csak” az – írók. Lotz Károly pedig festő. Ha nem lenne a listában Tisza Kálmán, egykori miniszterelnök, azt mondhatnánk, a közös pont az, hogy így vagy úgy, de mindannyian művészek.

Nos, a helyzet az, hogy nem ez a közös bennük. A dolog ennél sokkal egyszerűbb: mindannyian december 16-án születtek. Nem sok olyan nap van, amikor ennyi később ismertté, híressé váló ember született.

Akár még azt is játszhatjuk, hogy a fotók alapján kit ismerünk fel elsőre! (fotók: wikipedia.org)