Sokan félnek a 13-as számtól, attól meg különösen, ha a
13.-a péntekre esik. Ám ennek a babonának az eredetét már egyre kevesebben
ismerik.
A Templomos lovagokról viszont – legalább A Da Vinci kód
című könyvből vagy filmből – sokan hallottak már. Nos, a helyzet az, hogy a
péntek 13-ához kötődő babonát nekik köszönhetjük. Bár, az igazat megvallva, ők
ennek bizonyára nem örültek.
A Templomosok
Érdemes megnéznünk először azt, kik is voltak a Templomos lovagok.
A Templomos lovagrendet kilenc francia lovag – a vezetőjük Hugues de Payens
volt - alapította a Szent Földön, egészen pontosan Jeruzsálemben. A lovagok a
keresztes háború ideje alatt harcoltak ott és a rend alapításának az volt a
célja, hogy megvédjék a Szent Földre igyekvő zarándokokat a támadásoktól. Jól
sejtitek, valójában ők maguk is pont olyan szegények voltak, mint akiknek a
védelmére esküdtek. Úgy is hívták magukat, Krisztus szegény lovagjai. Ám ez nem
sokáig maradt így, és ez volt minden bajnak okozója. Na, jó, majd 200 évvel –
és sok millió aranydukáttal - később.
A Templomosok, a
Templom hegy és a gazdagság
És itt egy kicsi átcsúszunk a tényektől – pont úgy, ahogy
Dan Brown a könyveiben – a legendáriumba. Az azonban mégiscsak tény, hogy II.
Balduin Jeruzsálem királya Salamon templomának egy szárnyát adományozta nekik,
és ők bizony be is költöztek. Persze ekkor már nem kilencen, hanem sokkal - sokkal
többen voltak, konkrétan egész kis hadsereget alkottak abban az időben.
Hogy mit találtak vagy mit nem, a Templomosok a Templom
hegyen, amiről a nevüket kapták, vagy a hegy alatt, arról megoszlanak a
vélemények. Vannak, akik mesés kincseket vizionalizálnak és akadnak, akik
szerint egyenesen a Szent Grált találták meg. Persze mindezt annak a fényében
vélik biztosan tudni, hogy a Templomos lovagrend a saját idejében talán az
összes világi hatalomnál – és lehet, hogy a Vatikánnál – is gazdagabb volt.
Lovagból bankár
Amikor a Szent Föld elveszett – Szaladin 1187-es jeruzsálemi
győzelmét követően – a templomos lovagok is átkeltek a tengeren és Európában
próbálták megtalálni a jövőjüket. Ez részben sikerült is, hiszen a harcaik
következtében a pápa felmentette őket a tized fizetése alól és a birtokaik is adómentesek
voltak. A Templomosok pedig jól sáfárkodtak a javaikkal, amit jól mutat az is,
hogy rövid idő alatt Európa leggazdagabb szervezetévé váltak.
Ekkor kezdődött a bankári tevékenységük is. Először királyoknak,
országoknak adtak kölcsönöket, jelentős, de azért nem uzsorakamatra. Aztán
kitaláltak egy olyan új pénzügyi eszközt, amit a mai napig használunk.
Feltalálták a váltót. Az akkori Európában – ne feledjük, a XIII. században
járunk – az utazók, kereskedők, komoly veszélynek voltak kitéve. Sokszor
lakatlan területeken, erdőségeken kellett átvágniuk, ahol számos alkalommal
kirabolták őket. A Templomosok először védőőrizetet szerveztek, de aztán
rájöttek, hogy hatékonyabb, ha ezek az emberek nem visznek magukkal pénzt.
A megoldás az volt, hogy a kereskedők, utazók jelentkeztek
az Európa szerte sűrűn megtalálható Templomos erődökben, kastélyokban,
templomokban. Ott befizették a kincstárnoknak a pénzüket, amiért kaptak egy
váltót, amihez megadtak egy kódot is, amit csak ők maguk ismertek. Igen,
megszületett a pinkód őse. De a Templomosoknak ez sem volt elég. A lovagok az
útba eső bázisaikon csak annyi pénzt adtak ki az utazóknak, amennyi a következő
bázisukig elég volt. Így biztosították azt, hogy ha a kereskedőt útközben
mégiscsak kirabolnák vagy megölnék, a vagyonából csak annyi juthasson a rablók
kezére, ami éppen nála volt. A maradékot pedig ilyen esetben becsületesen
kiadták az örökösöknek. Illetve, amikor célba ért, neki magának. De ehhez
tudnia kellett a jelszót…
Péntek 13 – a bukás
A rend a XIII. század végére akkora gazdasági hatalommal
rendelkezett, hogy az már kezdett kényelmetlen lenni a királyoknak és a pápának
is. Különösen így volt ezzel IV. „Szép” Fülöp francia király. Ugyanis a jó
Fülöp édesapja és ő maga is a háborúikhoz a Templomosokhoz fordultak hitelért.
Amit persze annak rendje és módja szerint meg is kaptak. Csakhogy Szép Fülöp
idejére már a törlesztés is igencsak megterhelte a királyi kincstárat, sőt
időnként meg is haladta a lehetőségeit is. Fülöpnek tehát tennie kellett
valamit. Csakhogy a Templomosok addigra már olyan erősek voltak katonailag is,
és annyira jól szervezettek, hogy egymagában tehetetlen volt velük szemben. Ami
persze nem csoda, a Templomos lovag seregek voltak a korabeli elitalakulatok.
És itt jött a képbe a politika. Mert a Templomosok nem csak Fülöp szemét
szúrták, hanem a Bonifác pápa halálát követően megválasztott új pápáét is. Abba
most ne menjünk bele, hogy mekkora szerepe volt Szép Fülöpnek Bonifác pápa
halálában és egy francia bíboros helyére ültetésében. Az új pápának szintén
kényelmetlen volt már a lovagok ereje, és azok a kedvezmények, amit az elődje adott
nekik. Európa uralkodói tehát titokban arra szövetkeztek, hogy végeznek a
Templomosokkal.
Nem volt Facebook, meg Mesenger, meg mobil, és mégis
sikerült mindent tökéletesen pontosan időzíteniük. Így aztán 1307 október 13-án
pénteken Szép Fülöp, a pápa és az összes uralkodó seregei egyszerre csaptak le.
Gondosan ügyelve arra, hogy a Templomosok vezetőit és a központjaikat foglalják
el esőként. Ezzel elérték, hogy a vezető nélkül maradt a képzett Templomos seregek
csatát se vállalhassanak.
Az ármányt Szép Fülöp teljesítette be. Mentességet és
bántatlanságot ígérve Párizsba csalta a rend megszökött nagymesterét Jaques de
Molay-t. Mondanom se kell, hogy se bántatlanság se mentesség nem lett belőle,
és a nagymestert hosszan tartó börtön és kínzás után 1314-ben máglyán megégettette.
A Templomosok kincse
Hogy mi lett a templomosok kincsével? Senki nem tudja. Csak
az biztos, hogy bár Szép Fülöp és emberei minden Templomos erődöt, kastélyt és
gazdaságot feldúltak, soha nem találták meg. A legendák szerint az utolsó
pillanatban a kincset 1307-ben védett helyre menekítették és Jaques de Molay,
mielőtt Párizsba ment a királyhoz, végleg biztonságba helyeztette.
De az csak legenda. A kincset soha senki nem látta, arról
nem készült leírás, vagy leltár. Ami igen különös, a Templomosok nagyon precíz
nyilvántartásainak tükrében. Ezért sok tudós úgy gondolja, a kincs csak egy
legenda, egy mítosz. A legendához ragaszkodók azonban úgy vélik, hogy voltak
nyilvántartások, de azok csak a beavatottak legszűkebb köre számára voltak
ismertek. A kincs pedig igenis létezik, és a továbbiakban a Templomosokból
alakult Sion rend őrizte, őrzi tovább. Az a Sion rend, amelynek sok ismert
ember is nagymestere volt. Többek között például Leonardo da Vinci és sir Isaac
Newton is. Ki – ki döntse el, hogy melyik táborral ért egyet.
(fotók: wikipedia.org)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése