„Úgy hagyta el a
világot, ahogy élt: Bízva Istenben, nem félve a haláltól…”
A világ a Beatles zenekar szólógitárosaként ismerte meg, de
persze ezt a születésekor még senki sem sejthette. Valójában nem is február
25-én született, hanem 10 perccel február 25-e előtt. Ő azonban egész életében
25-én ünnepelte a születésnapját.
Liverpoolban született, ahogy a híres csapat többi tagja is.
Az általános iskolát és a gimnáziumot is itt végezte. Ez utóbbit is egy olyan
intézményben, ahová többnyire a szegényebb rétegből íratták a gyermekeiket a
szülők. Ahogy egyik iskolatársa emlékezett rá: „Szegény, keveset beszélő fiú
volt, aki általában félrehúzódva ült egy csöndes sarokban”. Talán már akkor is
olyan akkordok jártak a fejében, amelyekkel később meghódították a világot.
Annyi azonban bizonyos, hogy volt egy másik, később még nála is híresebb iskolatársa,
bizonyos Paul McCartney. A két fiú pedig a zene révén összebarátkozott és Paul
ajánlotta be Georgot a Quarryman zenekarba, amelynek ő is tagja volt. Hogy ez
miért fontos? Mert a banda basszusgitárosának – Stuart Sutcliffe – javaslatára az
együttes nemsokára új nevet vett fel. Úgy hívták őket: The Beatles.
A virtuóz zseni
A két nagyágyú mellett talán kicsit kevesebb figyelem jutott
George Harrisonnak. Azonban ez csak a látszat volt. Valójában a legtöbb esetben
ő adta meg a végső Beatles hangzást Paul és John slágereinek. Paul McCartney
mesélte egy televíziós műsorban, hogy amikor a stúdióban megmutatták a dalok
alapjai az együttesnek, George azonnal olyan riffeket és szólamokat adott
hozzájuk, amelyek megteremtették azt a felejthetetlen hangzást, ami a Beatlest
jellemezte. Jó, ha most egy kicsit megállunk és elgondolkodunk George Harrison
nagyságán. Mert olyan ember mondta ki ezeket a szavakat, aki a világ egyik
legjobb zenésze…
Persze George nem csak a zenéhez értett. Amikor még nem
voltak 100%-ban profik, kitanulta a villanyszerelést és egy ideig dolgozott is villanyszerelőként.
És ennek meg is lett a haszna. Ez adta az alapot ahhoz, hogy a saját házában
egy kis stúdiót rendezzen be, ahol az együttes a demó felvételeit készítette.
Harrison az egyéniség
Mindegyik Beatle egyéniség volt, de George még közülük is
kilógott különleges humorával és érdeklődési körével.
A humorára csak pár példa. Amikor egy magát viccesnek
gondoló újságíró a hajviseletét firtatva megkérdezte, hogy hívják ezt a frizurát,
George csak ennyit mondott: „Arthur”. És mindenki jót kacagott a felsült
tollnokon. Egy másik okos kérdésre is frappáns választ adott. Mit csinálnak egy
fellépés után a hotelben? George mélyen a kérdező szemébe nézett és ezt mondta:
„Egy koncert után a hotelben? Hát korcsolyázunk!”
Ami talán ennél is furcsább, hogy a zenekar tagjai közül
egyedül őt érdekelték a pénzügyek. Ő volt az egyetlen az együttesből, aki
gyakran beszélgetett Brian Epstein menedzserrel a Beatles aktuális pénzügyi
helyzetéről.
És még egy érdekesség. Azért hívták „Csendes Beatle”-nek,
mert a sajtótájékoztatókon általában a háttérbe vonult és inkább csak figyelte
a körülötte lévő embereket.
A változás – a meditáció
nyugati szószólója
Az amerikai turné volt az, ahol George Harrison
megváltozott. Egy barátja összehozta a híres indiai szitár művésszel Ravi
Shankarral és George beleszeretett a szitárba. Ami aztán úgy folytatódott, hogy
a mestertől szitáron kezdett el tanulni játszani.
Nem sokkal később egy bahamai útjuk során egy indiai hívő a
reinkarnációról adott könyvet az együttesnek. Georget pedig nagyon megfogta a
téma és egyre többet foglalkozott az indiai kultúrával és vallással.
Ezt követően pedig találkozott Maharisi Mahesh jógival és
elkezdett meditálni. Sokan úgy tartják, hogy a nyugati világba a keleti
filozófia és a meditáció meghonosításának az egyik úttörője és szószólója volt.
Az ember
George Harrison a zenében mindent elért, amit egy ember
elérhet. Volt világsztár, dalszerző, producer és koncertszervező. És
mindegyikben nagyot alkotott. 2004. március 15-én szólistaként beválasztották a
Rock and Roll Hall of Fame-be.
Akkor sem tört meg, amikor tüdő és gégerákkal műtötték meg
és az élete veszélyben forgott. Megőrizte szeretetét és emberségét. Végül a
tüdőrák ölte meg és 58 évesen távozott az életből.
A halála után a két élő Beatles tag – az azóta már elhunyt
Ringo Starr és a még szerencsére velünk lévő Paul McCartney – a fiával lépett
fel egy közös koncerten a barátaival a Royal Albert Hallban, melynek bevételét
egy jótékonysági szervezet kapta meg.
Életes során két felesége volt. Az első házassága Pattie
Boyddal 11 évig tartott (1966- 1977). A második házassága Olivia Harrisonnal már
haláláig (1978 – 2001). A második házasságából született a fia Dhani Harrison,
aki követte apját és kiváló gitáros lett.
A halála után a családja kiadott egy közleményt, amely méltó
volt George Harrison életéhez és a szeretethez, amely benne élt. „Úgy hagyta el a világot, ahogy élt: Bízva
Istenben, nem félve a haláltól, nyugalomban, családja és barátai körében. Gyakran mondogatta, hogy: minden
várhat, csak Isten keresése és egymás szeretete nem”.
Köszönjük George!
(fotók: wikipedia, youtube,
pinterest, the beatles, paulemerymusic, jambese, ig.ft)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése