2020. február 7., péntek

Karády Katalin – proletár lány, díva és háborús hős

Kanczler Katalin Máriaként látta meg a napvilágot és csak később vette fel a Karády nevet.
Születésekor még csak halvány esélye sem volt arra a pályára, amelyet végül befutott. Hétgyermekes szegény családban született a Százados út egyik modernnek már akkor sem mondható bérházában. Mindezt súlyosbította cipész édesapja - Kaczler Ferenc - erőszakos, uralkodó természete is, aki a gyermekek nevelésére a legjobb eszköznek a derékszíját tartotta… Édesanyja - Lőrincz Rozália – igyekezett védeni a gyermekeit, de ennek nem sok eredménye volt.



Aztán egy – mai szóval élve diákcsere – program keretében Katalin Svájcban és Hollandiában tanulhatott, ami megalapozta a későbbi karrierjét. A hazatérése után a Kereskedelmi Lányiskola tanulója volt, és… és meglehetősen kilógott a sorból. Nyelvtudása, szépsége és visszafogott eleganciája kiemelte őt a többi lány közül.



Színésznő születik
Karády – ekkor még Kanczler - Katalin már a Kereskedelmi Lányiskola időszaka alatt érdeklődött a színészet iránt, ám végül csak 1936-ban kezdte el színi tanulmányait Tarnay Ernőnél, akit aztán Bárdos Artúrra cserélt. Amíg tanult, a megélhetés miatt már fellépéseket is vállalt.

Így fedezte fel őt a kor egyik lapkiadó, Egyed Zoltán, akinek a tanácsára rögvest a nevét is megváltoztatta Karádyra. Innentől Egyed Zoltán próbálta segíteni a kapcsolataival, és ennek köszönhetően került kapcsolatba Cs. Aczél Ilonával, Csathó Kálmán filmrendező feleségével is.
De persze ez még akkor nem volt annyira fontos, sokkal inkább az volt a Cs. Aczél Ilona színitanodájában eltöltött 3 esztendő, amely valóban színésznőt faragott Karády Katalinból.
Ennek eredményeként a harmincas évek végén már megvolt a színpadi debütálása – Jób Dániel színházában – is. Innen aztán feljebb lépett a képzeletbeli ranglétrán és a Pesti Színházba és a Vígszínházba.

És akkor jöttek a filmek és egyszeriben országosan ismert sztár, díva lett. Az első filmet, a Halálos tavaszt követték sorban a többiek, Hazajáró lélek, Egy tál lencse, Halálos csók, Egy szív megáll, Makrancos hölgy és még sorolhatnánk.

















Karády, a háború és a Gestapo
A háború alatt történtek szorosan összekapcsolódnak Karády Katalin magánéletével. A színésznőt sokan könnyűvérű, mások pedig a saját neméhez vonzódó nőnek gondolták.

Ám egyik sem volt igaz. Karády Katalin történetesen szerelmes volt Ujszászy István tábornokba, Horthy Miklós kémfőnökébe. És ez kölcsönös volt, olyannyira, hogy a tábornok eljegyezte Karády Katalint és egy budai villát is vásárolt szerelmének (később ebben lakott Antall József és Horn Gyula is). A boldogságuk azonban nem tarthatott sokáig.

A német megszállást követően – akárcsak Ujszászy –kegyvesztett lett. Filmjeit letiltották és a színpadi szerepei is igencsak megritkultak. Aztán a sorsa még rosszabbra fordult.

Aktuális filmjét már nem tudta befejezni, mert a Gestapo kémkedés vádjával 3 hónapra letartóztatta. A történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy őt is éppúgy megkínozták, mint a többi foglyot. Mi több, egyszer olyannyira elragadta a hév kihallgatóit, hogy kis híján agyonverték. Végül Ujszászy tábornok barátainak sikerült kiszabadítaniuk, de szerepét akkor már Simor Erzsi átvette.



















Karády a háborús hős
Amikor kiszabadult, testileg megtörten, munka nélkül állt a feltört és kifosztott lakása előtt. Ám nem adta fel, és a megmaradt vagyonából igyekezett csendesen túlélni. De csak addig, amíg meg nem látta, mit művelnek a nyilasok a progromjaik során. Onnantól kezdve Karády, ahol csak tudta segítette a menekülőket.

Egy alkalommal a Duna parton a nyilasok egy nagy csapat gyerek kivégzésére készültek, amikor Karády odaért. Rábeszélte a nyilas pribékeket, hogy fogadják el az által felajánlott ékszereket a gyerekek életéért cserébe. Aztán a gyerekeket a saját lakásában bújtatta és gondozta a háború végéig.

















Az emigráns
A háború után hiába próbálkozott, nem találta a hangot a hatalom akkori embereivel és egyre inkább háttérbe szorult. Bár kisebb szerepeket még itt – ott kapott, de ezek valójában már jelentéktelenek voltak.

Nem csoda, hogy mindezt megelégelte, és 1951. februárjában a barátnőjével és az öltöztetőjével elhagyták az országot. Az itthon maradt családtagjai nagyon megszenvedték a döntését, a lakásukat elvették és kitelepítették őket.

Az első időben Grazban élt, aztán Salzburgba, majd Svájcba végül Brüsszelbe költözött, de sehol sem találta a helyét. Így aztán 1953-ban Sao Paolóba (Brazília) utazott, és ott is ragadt. Ott aztán közel 15 évig vezette az általa nyitott divatáru üzletet, de aztán a Brazília szerte tapasztalt állapotok miatt végül az Egyesült Államokban, közelebbről New Yorkban telepedett le. Ott aztán már a szegmenst szűkítve „csak” kalapszalont nyitott és vezetett élete végéig.

A USA-ban visszafogott életet élt. Néhány kisebb szerepet még elvállalt, de igazán már nem vágyott a színpadra.













Élete során egyszer volt férjnél (a nála 18 évvel idősebb Varga András Rezső vámtiszt volt a férje) három évig, miután a házasságot közös megegyezéssel felbontották.

1990 tavaszán szeretett volna hazautazni, de ezt már nem tudta megtenni, mert február hetedikén elhunyt. Végakaratának megfelelően a Bazilikában ravatalozták fel és a Farkasréti Temetőben helyezték örök nyugalomra.

Jóval halála után (2004-ben) az Izraeli Parlament a Világ igaza elismerést adományozta számára a háború alatti cselekedeteiért.

És 2011 óta már létezik a Karády Katalin Múzeum is.

(fotó: wikipedia, port, filmarchivum, youtube)






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése