Kanczler Katalin Máriaként látta meg a napvilágot és csak
később vette fel a Karády nevet.
Születésekor még csak halvány esélye sem volt arra a
pályára, amelyet végül befutott. Hétgyermekes szegény családban született a
Százados út egyik modernnek már akkor sem mondható bérházában. Mindezt
súlyosbította cipész édesapja - Kaczler Ferenc - erőszakos, uralkodó természete
is, aki a gyermekek nevelésére a legjobb eszköznek a derékszíját tartotta…
Édesanyja - Lőrincz Rozália – igyekezett védeni a gyermekeit, de ennek nem sok
eredménye volt.
Aztán egy – mai szóval élve diákcsere – program keretében Katalin
Svájcban és Hollandiában tanulhatott, ami megalapozta a későbbi karrierjét. A
hazatérése után a Kereskedelmi Lányiskola tanulója volt, és… és meglehetősen
kilógott a sorból. Nyelvtudása, szépsége és visszafogott eleganciája kiemelte
őt a többi lány közül.
Színésznő születik
Karády – ekkor még Kanczler - Katalin már a Kereskedelmi
Lányiskola időszaka alatt érdeklődött a színészet iránt, ám végül csak 1936-ban
kezdte el színi tanulmányait Tarnay Ernőnél, akit aztán Bárdos Artúrra cserélt.
Amíg tanult, a megélhetés miatt már fellépéseket is vállalt.
Így fedezte fel őt a kor egyik lapkiadó, Egyed Zoltán,
akinek a tanácsára rögvest a nevét is megváltoztatta Karádyra. Innentől Egyed
Zoltán próbálta segíteni a kapcsolataival, és ennek köszönhetően került kapcsolatba
Cs. Aczél Ilonával, Csathó Kálmán filmrendező feleségével is.
De persze ez még akkor nem volt annyira fontos, sokkal
inkább az volt a Cs. Aczél Ilona színitanodájában eltöltött 3 esztendő, amely
valóban színésznőt faragott Karády Katalinból.
Ennek eredményeként a harmincas évek végén már megvolt a
színpadi debütálása – Jób Dániel színházában – is. Innen aztán feljebb lépett a
képzeletbeli ranglétrán és a Pesti Színházba és a Vígszínházba.
És akkor jöttek a filmek és egyszeriben országosan ismert
sztár, díva lett. Az első filmet, a Halálos tavaszt követték sorban a többiek, Hazajáró
lélek, Egy tál lencse, Halálos csók, Egy szív megáll, Makrancos hölgy és még
sorolhatnánk.
Karády, a háború és a
Gestapo
A háború alatt történtek szorosan összekapcsolódnak Karády
Katalin magánéletével. A színésznőt sokan könnyűvérű, mások pedig a saját
neméhez vonzódó nőnek gondolták.
Ám egyik sem volt igaz. Karády Katalin történetesen
szerelmes volt Ujszászy István tábornokba, Horthy Miklós kémfőnökébe. És ez
kölcsönös volt, olyannyira, hogy a tábornok eljegyezte Karády Katalint és egy
budai villát is vásárolt szerelmének (később ebben lakott Antall József és Horn
Gyula is). A boldogságuk azonban nem tarthatott sokáig.
A német megszállást követően – akárcsak Ujszászy –kegyvesztett
lett. Filmjeit letiltották és a színpadi szerepei is igencsak megritkultak.
Aztán a sorsa még rosszabbra fordult.
Aktuális filmjét már nem tudta befejezni, mert a Gestapo
kémkedés vádjával 3 hónapra letartóztatta. A történelmi feljegyzésekből tudjuk,
hogy őt is éppúgy megkínozták, mint a többi foglyot. Mi több, egyszer
olyannyira elragadta a hév kihallgatóit, hogy kis híján agyonverték. Végül
Ujszászy tábornok barátainak sikerült kiszabadítaniuk, de szerepét akkor már
Simor Erzsi átvette.
Karády a háborús hős
Amikor kiszabadult, testileg megtörten, munka nélkül állt a
feltört és kifosztott lakása előtt. Ám nem adta fel, és a megmaradt vagyonából
igyekezett csendesen túlélni. De csak addig, amíg meg nem látta, mit művelnek a
nyilasok a progromjaik során. Onnantól kezdve Karády, ahol csak tudta segítette
a menekülőket.
Egy alkalommal a Duna parton a nyilasok egy nagy csapat
gyerek kivégzésére készültek, amikor Karády odaért. Rábeszélte a nyilas
pribékeket, hogy fogadják el az által felajánlott ékszereket a gyerekek
életéért cserébe. Aztán a gyerekeket a saját lakásában bújtatta és gondozta a
háború végéig.
Az emigráns
A háború után hiába próbálkozott, nem találta a hangot a
hatalom akkori embereivel és egyre inkább háttérbe szorult. Bár kisebb szerepeket
még itt – ott kapott, de ezek valójában már jelentéktelenek voltak.
Nem csoda, hogy mindezt megelégelte, és 1951. februárjában a
barátnőjével és az öltöztetőjével elhagyták az országot. Az itthon maradt
családtagjai nagyon megszenvedték a döntését, a lakásukat elvették és
kitelepítették őket.
Az első időben Grazban élt, aztán Salzburgba, majd Svájcba
végül Brüsszelbe költözött, de sehol sem találta a helyét. Így aztán 1953-ban
Sao Paolóba (Brazília) utazott, és ott is ragadt. Ott aztán közel 15 évig vezette
az általa nyitott divatáru üzletet, de aztán a Brazília szerte tapasztalt
állapotok miatt végül az Egyesült Államokban, közelebbről New Yorkban
telepedett le. Ott aztán már a szegmenst szűkítve „csak” kalapszalont nyitott
és vezetett élete végéig.
A USA-ban visszafogott életet élt. Néhány kisebb szerepet
még elvállalt, de igazán már nem vágyott a színpadra.
Élete során egyszer volt férjnél (a nála 18 évvel idősebb
Varga András Rezső vámtiszt volt a férje) három évig, miután a házasságot közös
megegyezéssel felbontották.
1990 tavaszán szeretett volna hazautazni, de ezt már nem
tudta megtenni, mert február hetedikén elhunyt. Végakaratának megfelelően a
Bazilikában ravatalozták fel és a Farkasréti Temetőben helyezték örök
nyugalomra.
Jóval halála után (2004-ben) az Izraeli Parlament a Világ
igaza elismerést adományozta számára a háború alatti cselekedeteiért.
És 2011 óta már létezik a Karády Katalin Múzeum is.
(fotó: wikipedia, port, filmarchivum, youtube)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése