Na, pontosítsuk kicsit, hogy mi is történt. Ami biztos, hogy
valóban szerelemgyerek volt. Az édesapja - Jermann Pál – már 53 éves volt,
amikor szerelme Spannenberger Katalin 17 éves korában életet adott fiuknak
Aradon. Ráadásul a társadalmi különbség is jelentős volt, mivel az édesapja városi
pénztáros, míg az édesanyja egyszerű cselédlány volt. Nem is házasodtak össze
csak a gyerek megszületése után, ezért volt ez a hercehurca a kis Pali neve
körül.
Mozi, vagy iskola?
A család a házasság után sem volt igazán tehetős, sőt,
inkább a kispolgár kategóriába tartoztak. Jávor Pálék már hárman voltak
testvérek, amikor sokszori költözést követően az édesanyja egy kis fűszeres üzletet
(zöldség – gyümölccsel kiegészítve) nyitott a városban.
Édesapja tanult embernek szerette volna látni, ezért az
Állami Főreál Iskolába íratta, de Jávor Pál nem igazán kedvelte a kötöttséget,
és a Főreál órái helyett az Apolló és az Uránia mozikat látogatta.
Amikor kitört az I. Világháború, Jávor Pál leveleket
kézbesített a frontos harcoló katonáknak. Olyannyira komolyan vette ezt a
szolgálatát, hogy az édesanyja kénytelen volt a tábori csendőrséggel
megkerestetni.
Dánia vagy
Magyarország?
A háború után Jávor Pál döntés előtt állt. Arad – és egész
Erdély – Romániához került, és Jávor egy dologban biztos volt: nem akart
Romániában élni. Magyar volt ízig – vérig. Mégis inkább úgy gondolta, hogy
Dániában telepedik le.
Akkoriban újságíró gyakornok volt Aradon, és munkásságával
mindent megtett azért, hogy Románia kiutasítsa az országból. Ezt sikerült is
elérnie és vonattal elindult Magyarországon át Dániába. Csakhogy azokban a
zavaros háború utáni években nem volt egyszerű még ez utazás sem. Ma már nem
tudjuk, mi történt, de tény, hogy az Aradon vásárolt menetjegyét Budapesten
érvénytelenítették, így nem tudott tovább utazni. A patthelyzetet azonban Jávor
Pál kiválóan megoldotta.
Színész születik
Amikor már látta, hogy nem utazhat tovább, úgy döntött, hogy
színész lesz, és meg is kezdte a tanulmányait a Színművészeti Akadémián.
Azonban mégsem ott lett színész, mert a színi tanulmányait már az Országos Színiegyesületnél
fejezte be (1922-ben).
Ezt követően két évig Budapesten a Renaissance Színházban
játszott, majd elszerződött Székesfehérvárra , aztán Szegedre. Végül 1928-ban
visszatért Budapestre, a Magyar Színházhoz, de emellett vendégművészként játszott
az Operett Színházban és a Belvárosi Színházban is.
Ez követően hosszabb periódusok következtek, hiszen öt évig
(1930 – 1935) a Vígszínház, majd kilenc évig (1935 – 1944) a Nemzeti Színház
színésze volt.
És persze ezekben az időkben – kora amorózója volt – sorra jöttek
a filmszerepek is. Néhány cím a legsikeresebbek közül: Csak egy kislány,
Hyppolit, A szerelem nem szégyen, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Egy tál
lencse, Fűszer és Csemege (ezzel nézőszámot döntöttek), A tanítónő, Madách,
Halálos tavasz, Igen vagy nem, Sok hűhó semmiért, Egy csók és más semmi.
Olyan dívák voltak a partnerei, mint Karády Katalin, Muráti
Lili, Simon Erzsi, Szeleczky Zita, Tolnay Klári és Turay Ida.
Hányattatás
Jávor Pál 1934-ben megnősült. Ahogy a szüleitől látta,
szerelemből. Egy gazdag zsidó mágnás özvegy, gyermekeit addig egyedül nevelő
lányát – Landesmann Olga – vett el feleségül. És ennek később sok hátránya volt.
A németek 1944-ben elhurcolták és nyugatra hajszolták (Sopronkőhidára). Nem kis
szerencsével túlélte a háborút és 1945-ban már ismét a Magyar Színházban
játszott, majd 1946-ban a Művész Színházban kapott szerepeket. 1946-tól az
Egyesült Államokban turnézott (Süle Mihály társulatával), sőt kisebb szerepeket
még hollywoodi produkciókban is kapott. Ám nem érezte jól magát az Egyesült
Államokban. Honvágya volt, és nem aratott akkora sikereket, mint
Magyarországon. Így eztán 1956-ban elfogadott egy Izraeli felkérést aztán
hazatért.
Itthon a szakma és a közönség egyaránt kitörő örömmel fogadta, ám egészsége ekkor már meggyengült. A színpadon sok szerepet eljátszott még, de filmben már csak egyben szerepelt, pontosabban már abban sem, mert betegsége miatt vissza kellett adnia a szerepet (Páger Antal játszotta el végül). 1959-ben még elszerződött a Nemzeti Színházhoz, ami nagy elégtétel volt számára, mert korábban a meggyőződéses kommunista Major Tamás elküldte a színháztól. Azonban már egyetlen szerepben sem tudott a közönség elé állni és 1959. augusztus 14-én elhunyt.
(fotó: wikipedia, Imdb, cultura, pinterest)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése