Slachta Margit: A nő, aki megváltoztatta Magyarországot

Hogy ki volt ő? Nos, egy nő, aki utat tört magának a férfiak világában és megmutatta, hogy a nők is képesek helytállni bármely területen. Egy olyan világban vívta harcát – XX. század első felében –, amikor a meggyőződés szerint a nőnek otthon volt a helye. Ő viszont egy másik utat mutatott. Tanított, iskolát alapított, magazint szerkesztett, politizált és mindezt megkoronázva az első nő volt, aki országgyűlési képviselő lett Magyarországon.

Lengyel nemesi származású családba született – 4 lánytestvére volt – 1884. szeptember 18-án. A felső lányiskola befejezését követően Kalocsán elvégezte a tanítóképzőt és tanítani kezdett. Nem sokkal ezután apja és testvérei – apja rossz üzleti döntése miatt – kénytelenek voltak kivándorolni az Egyesült Államokba, de Slachta Margit Magyarországon maradt. Az eset viszont annyira megrázta, hogy a tanítást feladva szociális területen kezdett dolgozni. Majd ezt követően Berlinben képezte magát tovább - szociális tanulmányokat folytatott-, hogy aztán nemsokára már ő is ezt taníthassa, immár itthon.

Tanár, szerkesztő, politikus

Ezt követően iskolát alapított, és mellette – 1915. márciusától – a Keresztény Nő című katolikus lapot is szerkesztette. A lap pedig több átalakulást – és névváltozást - követően a magyarországi feminizmus alapköve lett. És ekkor jött a politika az életébe és 1918-ban már a Keresztény Szociális Néppár tagja volt, amelyen belül a Keresztény Női Tábort vezette. Hogy aztán 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, amelynek ő is tagja volt, kiírta az ideiglenes választásokat, melyen jelöltként – az I. kerületben - Sclachta Margit is elindult. És nem csak elindult, hanem nyert is! Ezzel pedig ő lett Magyarország első parlamenti képviselőnője. Amikor a parlament mandátuma 1922.-ben lejárt, az ő képviselősége is véget ért.

Azok a harcos 30-as negyvenes évek

Ezekben az időkben több szervezetet is alapított (Szociális Missziótársulat, Szociális Testvérek Társasága, Szentlélek Szövetség), és megmaradt a régi szervezete, a Keresztény Női Tábor is. És mindegyikben keményen dolgozott. Mindeközben újságot szerkesztett – Lélek szava – és fellépett zsidó vallású magyarok üldözése ellen. Beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében, és Rómába utazott, hogy meggyőzze XIII. Piusz pápát a zsidóság melletti fellépésre. Mindez persze hatástalan maradt, hacsak azt nem tekintjük hatásnak, hogy a Keresztény Női Tábort a Sztójay kormány betiltotta. Amikor a háború és a deportálások elérték Magyarországot, ő maga és szervezeteinek tagjai számos honfitársunk életét mentették meg.

Mandátum és emigráció

A háború után mozgalmait párttá szervezte, hogy aztán a Demokrata Néppárttal és a Polgári Demokrata Párttal szövetséget kötve 1947-ben ismét képviselővé választhassák.

Azonban ez nem tarthatott sokáig, mert nagyon jól látta, mi folyik az országban és egy éles hangú felszólalását követően – 1947. október végén – a kommunisták nyomására hat hónapra kizárták a parlamentből. Utoljára még felszólalhatott az egyházi iskolák bezárása ellen – 1948 júniusában -, de ennek akkor már semmilyen eredménye nem lehetett. Az önkény közeledte elleni tiltakozásból a következő ülésen nem állt fel a Himnusz hangjaira, ezért kétszer hat hónapra ismét kitiltották az országgyűlésből. Az 1949-es választásokon még indulni akart, de már csak az egyik fordulóra juthatott el, mert figyelmeztették, hogy a kommunisták le akarják tartóztatni. Így nem maradt más választása, mint az, hogy a húgával átszökjön Ausztriába és csatlakozzon családja többi tagjához az Egyesült Államokban. Ám ott is aktív maradt, tevőlegesen segítette az 1956-os menekült magyarokat és saját műsora volt a Szabad Európa rádióban is. Életének utolsó napjait az általa alapított Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában töltötte Buffalóban, és ott is hunyt el 1974. január 06-án.

A Világ igaza

A háború alatti tevékenységéért Izrael államtól a Világ Igaza kitüntetést kapta, és tiszteletére fát ültettek a Yad Vashem múzeum kertjében. 1995. március 15-én pedig a magyar kormány a Magyar Köztársaság Bátorság érdemrendjét adományozta neki.

(fotók:wikipedia, behir, képmás)